A zsírleszívás (zsírszívás, latin nevén liposuctio) lényege, hogy a test különböző részein a bőr alatt kialakult zsírszövet-felhalmozódásokat eltávolítjuk. Ennek gondolata már közel száz éve felmerült egyes leleményes sebészekben, azonban a technikai lehetőségek csak a XX. század utolsó negyedére tették lehetővé ennek biztonságos kivitelezését.
A zsírsejteknek sok "rossz" tulajdonságuk mellett van szerencsére egy jó is: a felnőtt szervezetben már nem szaporodnak. A hízás a már meglévő sejtek "kövéredése" révén jön létre. Ebből következik, hogy a sejtek eltávolítását követően az adott területen nem alakul ki zsírlerakódás. Fontos megjegyezni, hogy mindez csak normál testsúlyingadozások esetén érvényes. A tapasztalat azt mutatja, hogy extrém fokú hízás esetén a zsírszíváson már átesett területeken is mutatkozik bizonyos mértékű zsírlerakódás.
Fontos tudni, hogy a zsírleszívás nem helyettesíti a fogyókúrát. Még egy igen kiterjedt, "nagy" zsírleszívás során sem igen lehet egyszerre 2-3 kg-nál több zsírtól megszabadulni. A nagy "pocak" egy része sajnos a hasüregen belüli zsírt jelenti, amihez ezzel a módszerrel nem lehet hozzáférni. Zsírleszívás indokolt a test olyan területein, ahol a makacs zsírpárnák semmi módon nem akarnak eltűnni, miközben a test többi része a páciens számára elfogadható. A leggyakoribb ilyen területek fentről lefelé haladva: a toka, a has, a deréktáji "úszógumik", a csípőtáj, a farpofák területe, a combok belső felszíne, a térd belső felszíne stb.
Noha szigorúan véve a zsírleszívásnak nincs felső korhatára, a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos életkor felett az eredmények elmaradnak a várakozásoktól. Ennek oka, hogy a bőr kötőszövetes sövényei az életkor előrehaladtával megnyúlnak, rugalmasságuk csökken. Amikor közülük kiszívjuk a zsírsejteket, a bőr lazasága fokozódhat, amit rontja az esztétikai eredményt. Ezért 50 év felett csak elvétve alkalmazzuk a zsírleszívást önmagában, kiegészítő műtétek nélkül.
A legelső az előzetesen kijelölt helyeken egy kis (kb. 1 cm-es) bemetszés elkészítése. Ezután az eljárás első szakaszában a zsírszövetet fellazítjuk egy speciális folyadék beadásával. Ez lényegében a szervezet saját testnedveihez hasonló összetételű folyadék, amit egy vékon kanülön (csövecskén) keresztül adunk be. Ezt követően a zsírszövetet "összetörjük", hogy aztán a vastagabb, 5-8 mm vastag szívókanülön keresztül kiszívhassunk. A zsírleszívást számos módszerrel meg lehet könnyíteni, ilyenek a vibrációs, illetve az ultrahangos szívókanülök. Ezeknél különösen fontos, hogy a sebész kontrollálja a zsírleszívás mértékét és egyenletességét. A zsírleszívás összmennyiségét folyamatosan le kell olvasni, közben a zsírréteg elvékonyodását is figyelemmel kell kísérni. A zsírleszívás végén a kis metszéseket egy-egy öltéssel bezárjuk, kötéssel fedjük, majd az egész területre úgynevezett kompressziós ruhát (alsó végtag esetén kompressziós harisnyanadrágot) húzunk.
Az eljárás kiterjedtségének függvényében különböző érzéstelenítési módszerek jönnek szóba. Kicsiny, mondjuk, két régióra (pl. az alhas mindkét oldala) kiterjedő zsírleszívás esetén elég lehet a helyi érzéstelenítés. Ilyenkor maga a szövetlazító folyadék tartalmazza az érzéstelenítőt (többnyire Lidocaint). Emellett a páciens enbyhe általános bódításban is részesülhet. Kiterjedtebb zsírleszívás esetén altatás és epiduralis érzéstelenítés egyaránt szóbajön. Ez természetesen azzal jár, hogy a műtét után egy éjszakát a klinikán kell tölteni.
A beavatkozás után a kompressziós ruhát éjjel-nappal viselni kell, általában 4-6 hétig. A varratszedés egy hét után történik, addig a sebeket nem érheti víz. Utána fürdéshez már le lehet venni a ruhát.
A zsírleszívás nagyon látványos eredménnyel járhat. Fontos azonban, hogy csak megfelelően kiválasztott esetekben végezzük el, és az is, hogy a páciens betartsa az előírásokat.